Frederick Hekkelberg

frederick-hekkelbergFrederick Hekkelberg a huszadik század első felének legnagyobb hatású bajor filozófusa a fenyőerdő mélyén született a Maxhütte falucskához tartozó erdészházban a favágó Ahren Hekkelberg első és egyetlen fiaként. Világszép anyja belehalt a szülésbe, egyedül nevelkedett szófukar apja mellett. A kis Frederick azonban kettejük helyett is beszélt, tulajdonképpen be nem állt a szája, miközben az apját kísérgette az irtásra. Apjától ugyan nem sok hasznosat tanult, de annál tanulságosabbak voltak az erdőszéli fogadóba tett mindennapos látogatások, ahol a jókedélyű vendégsereg kézről kézre adta a helyes kisfiút. Fredericket valójában a Forsthaus Maxhütte nevű fogadó nevelte, és azon belül is a fogadós felesége, Inga, aki saját gyerek híján minden szeretetét a kis Frederickre pazarolta. Frederick Hekkelberg hamar megtanulta tisztelni az asszonyokat, a sört és a vidám társaságot.

Frederick Hekkelberg a nevelőapjától fogadót örökölt amiből filozófia iskolát csinált, miközben a sörcsapolást is tökélyre fejlesztette. A Hekkelberg söröket kifejezetten gondolkodás és beszélgetés mellé találták ki. Vannak fontosabb dolgok is mint a sör – a filozófusok Hekkelberget isznak miközben ezekről beszélgetnek.

Nevelőapja, Johannes halála után Hekkelberg húsz évnyi teológiai és filozófiai tanulmányok után hazatért, hogy átvegye a maxhüttei fogadót. Gyerekkori emlékein túl nem sokat konyított a vendéglátáshoz, ám annál jobban értett a vendégeskedéshez. Egyetemi éveinek tetemes részét sörözőkben töltötte és meghitt barátságba került a különféle sörtípusokkal. Reggelire csakis búzasört volt hajlandó inni, a délelőtt a hazai könnyű, napfényes helleseké volt, melyek jól csúsztak a délelőtti virslikhez, ebédre, mivel szeretett alaposan étkezni, nehéz pilzeni sört ivott. Ha a délutáni szunyókálás után megkívánt valami finomságot, csakis a könnyebb vagy nehezebb barnasörök jöhettek szóba. Viszont ha kora este baráti társaságba került és hosszadalmas fejtegetésekbe bonyolódtak az örökérvényű vagy éppen aktuális kérdésekről, akkor csakis 10 ballinos könnyű cseh pils-t ivott. A sugallatosan selymes, leheletnyi ízektől dús cseh innivalótól 5 korsó után sem fáradt el, sőt az alacsony alkoholfok mintha csak íncselkedett volna elméjével, a szokásosnál is hevesebb nyüzsgésre késztetve gondolatait.

Amikor az öreg Johannes helyi sörének utolsó cseppjei is elfogytak, kocsit hívott és átzötyögött a határ túloldalára Bohémiába, hogy meglátogassa kedves sörfőző ismerősét, aki mindig biztos kézzel főzte a 10 ballinos könnyű pilset, és megegyezett vele, hogy hetente 5 hordót fog szállítani Maxhüttébe az említett gondolkodásra ingerlő sörből. A búzát és a hellest helyben is be tudta szerezni, de ilyen könnyű világos, mégis ínycsiklandóan kesernyés innivalót bajor honfitársai nem főztek. Márpedig ő, afféle botcsinálta fogadósként egyetemei éveinek mámorító filozofikus beszélgetéseit akarta újraélni immár saját kocsmájában. A cseh sör nagy sikert aratott barátai körében és nagy szerep volt abban, hogy Frederick körül hamar kialakult egy új filozófiai iskola, és tanítványai az elkövetkezendő évtizedekben végtelen íveket írtak tele Hekkelberg gondolataival, meglátásaival, miközben boldogan szürcsölték a könnyű cseh világost.

Hekkelberg: Kristálytiszta sörök kristálytiszta gondolatokhoz